Csalás a Btk. szerint: jelentése, típusai, bizonyítása, büntetése (Btk. 373. §)

A csalás az egyik leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekmény. A vagyon elleni bűncselekmények esetében a jogalkotó a társadalom vagyoni viszonyok védelméhez fűződő érdekét védi. Olvassa el cikkünket, hogy megtudja mi számít csalásnak és egyéb pontos, naprakész információkhoz jusson a csalás bűncselekményével kapcsolatban.

Btk. 373 §: Mit jelent a csalás a Büntető Törvénykönyv szerint?

A csalás fogalma: a csalás egy olyan cselekmény, melyet az elkövető bármely vagyontárgy, vagy vagyoni jogviszony vonatkozásában, más tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával követ el, magatartásának célja a jogtalan haszonszerzés, és tevékenységével kárt okoz.

Fontos kiemelni, hogy az elkövető magatartása kétmozzanatú cselekmény, ugyanis a bűncselekmény befejezettségéhez nem elegendő csupán a sértett tévedésbe ejtése, vagy tévedésben tartása, megállapításához szükséges az is, hogy az elkövető magatartása ténylegesen is kárt okozzon. A megtévesztő magatartás megkezdésével a cselekmény kísérleti szakba lép, és mindaddig csak kísérletet kell megállapítani, amíg a kár be nem következik.

Mit jelent a tévedésbe ejtés?

Tévedésbe ejtés alatt azt kell értenünk, hogy az elkövető a valótlanságot valóságként tünteti fel, melynek következménye, hogy a sértett tudatában téves képzet alakul ki. Ki kell emelni, hogy az elkövető magatartásának nem kell fondorlatosnak lennie, vagyis nem szükséges, hogy bonyolult, rafinált történetet találjon ki, elegendő csupán, ha a magatartás alkalmas a megtévesztésre. Azaz, a sértett hiszékenységének, a megtévesztés könnyen felismerhető voltának nincs jelentősége.

Mit jelent a tévedésben tartás?

A tévedésben tartás ezzel szemben azt jelenti, hogy az elkövető a tőle függetlenül fennálló sértetti tévedést nem oszlatja el, esetleg meg is erősíti. Fontos, hogy a sértetti tévedés el nem oszlatása passzív magatartás, de csak akkor lehet a bűncselekmény megvalósításának értékelni, ha az elkövetőnek jogi kötelessége lenne a sértett tájékoztatása. Ezen jogi kötelezettség alapja lehet munkaviszony, államigazgatási jogviszony, vagy szerződés is, de ennek hiányában nem csalást, hanem jogtalan elsajátítást valósít meg az elkövető a sértetti felvilágosítás elmulasztásával.

Mi a károkozás?

A bűncselekmény második mozzanata a károkozás. A kár a Btk. értelmében a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, pénzben kifejezhető, összegszerűen meghatározható anyagi értéknagyság. Ha a kár nem pénzben, hanem dologban következett be, a dolog elkövetéskori forgalmi értékét kell figyelembe venni a kár nagyságának megállapításánál.

A károsító tevékenységet nem az elkövető, hanem a megtévesztett személy valósítja meg, aki az elkövető magatartásának hatására végez olyan cselekményt, melynek vagyoni joghatása is van, és ebből kár származik. A megtévesztett személy nem csupán a saját, hanem más személy vagyoni hátrányát is előidézheti cselekedetével, ezért a sértett és a megtévesztett személye elválhat egymástól.

Milyen típusai vannak a csalásnak?

A csalás fentebb tárgyalt büntetőjogi definícióját el kell határolnunk az internetes, költségvetési és gazdasági csalástól.

Internetes csalás

Az internetes csalás megvalósulhat úgy, hogy az elkövető információs rendszerbe adatot visz be, kezelt adatot változtat meg, töröl, tesz hozzáférhetetlenné. Megvalósítja a bűncselekményt ugyanakkor az is, aki hamis, vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközt (csekk, elektronikus pénz) használ fel.

Információs rendszer alatt az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezést kell érteni, mely adat olyan tény, információ, fogalom, ami számítástechnikai feldolgozásra alkalmas.

Az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamis, ha új fizetési eszköz létrehozatala, kiállítása történik. Hamisított, ha az eredetileg szabályosan kibocsátott fizetési eszközt utólag megváltoztatják. Jogosulatlanul megszerzett a más valódi fizetési eszközének jogtalan elvétele.

Gazdasági csalás

Gazdasági csalást valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Ezen büntetés megalkotásának indoka az volt, hogy a gazdasági szereplők egymással összejátszva kötöttek gazdasági hatású szerződéseket, melynek célja az volt, hogy a társaságnak vagyoni hátrányt okozzanak. Természetes személy sértett hiányában azonban nem volt megállapítható a csalás bűntette, holott a gazdasági társaságot megtévesztették. Színlelt a gazdasági tevékenység, ha a felek által tanúsított magatartás nem áll összhangban valódi akaratukkal.

Költségvetési csalás

Költségvetési csalást követ el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatban mást tévedésbe ejt / tévedésben tart, vagy kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A költségvetési, valamint a gazdasági csalásról korábbi írásainkban olvashat részletesen.

Hogyan bizonyítható a csalás (Btk. 373. §)?

A csalás bizonyítása a büntetőeljárásokban megszokott módon történik. A csalás bizonyítására különösen alkalmasak lehetnek a tanúvallomások, valamint a különböző tárgyi bizonyítékok, okiratok.

Hogyan büntetik a csalást?

Vegyük sorra, hogy miket kell tudni a csalásért kiszabható büntetésről:

Vétség esetén maximum kétévi szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. A csalás vétségi alakzata valósul meg akkor, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.

A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a cselekmény nagyobb kárt okoz, vagy amennyiben a kisebb kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, vagy üzletszerűen követi el.

Egy évtől öt évig terjed a szabadságvesztés, ha a csalás jelentős kárt okoz, vagy ha a csalás a nagyobb ugyan, de azt az elkövető bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen követi el, vagy ha a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Két évtől nyolc évig terjed a büntetés, ha a kár különösen nagy kárt okoz, vagy ha a jelentős kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, vagy üzletszerűen követi el.

Öt évtől tíz évig terjed a szabadságvesztés, ha a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy ha csak különösen nagy kárt okozó csalást az elkövetők bűnszövetségben, közveszély színhelyén, vagy üzletszerűen követik el.

Milyen minősített esetei vannak a csalásnak?

Csalás vétségét (alapeset) követi el, aki a csalással kisebb kárt okoz, vagy szabálysértési értékhatárt (ötvenezer forint) meg nem haladó kárt okoz ugyan, de a cselekményt bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy jótékony célú adománygyűjtést színlelve követi el. A minősített esetek megállapításánál elsősorban az okozott kár nagysága, az elkövetés módja és a sértett személye az irányadó. Ennek megfelelően a minősített esetek körében külön értékelést nyer az okozott kár mértéke, a bűnszövetségi elkövetési forma, valamint az üzletszerű elkövetés. Minősítő körülmény az is, ha a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

El tud-e évülni a csalás?

A csalás, hasonlóan a legtöbb bűncselekményhez elévülhet. A Btk. kimondja, hogy a csalás elévülésének ideje a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év.

Hogyan lehet védekezni a csalás vádja ellen?

Tekintettel arra, hogy a bűncselekményt rendkívül változatos módszerekkel lehet megvalósítani, nincs egy konkrét, jól bevált, minden ügyre alkalmazható védekezési stratégia a csalás vádjával szemben, hanem mindig a konkrét ügyet elemezve kell felépíteni a védekezést. Amennyiben ügyvédi segítségre van szüksége büntetőeljárásával kapcsolatban, keressen minket bizalommal.

Források:

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.